Ápr. 11-én Nagyváradon, 87 éves korában elhunyt Horváth Imre költő. /Brassói Lapok, ápr. 16-22./ Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./
1996. október 18.
Az Ady Endre Irodalmi Kör /Nagyvárad/ okt. 18-án tartotta 25. évadnyitó ülését. Az ülés szóvivője Dénes László volt, aki átadta a szót Szűcs Lászlónak, aki a kör történetét megörökítő, mintegy négyszáz oldalas kézirattal a kezében emlékezett az eltelt negyedszázadra. Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője elmondta, hogy az 1919-1944 között működött Szigligeti Társaság a kör elődjének tekinthető, ugyanígy előd az 1919-ben Tabéry Géza által megalapított első Ady Társaság és az 1953-ban Horváth Imre és Tóth István által szervezett második Ady Társaság is. Az 1971-es újjászületésről Nagy Béla, a kör akkori vezetője számolt be részletesen. Az egykori Fáklya napilap egy időben publikálási lehetőséget kínált a kör tollforgatóinak. Kezdetben kéthetenként, később hetente üléseztek, három év alatt országos hírnevet vívtak ki maguknak, írók, művészek, tudósok, egyetemi tanárok szívesen jöttek Nagyváradra. A kör irányítását, szervezését a későbbiekben Tőke Csaba, Tóth Károly, Kőrösi P. József, Varga Gábor, Méder Zsolt, Fábián Imre, Szűcs László és Sall László vállalták. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18., 22./
1996. október 30.
Születésének 90. évfordulója alkalmából okt. 30-án Horváth Imre-emléktáblát lepleztek le Nagyváradon, a költő házának falán, a mai Horváth Imre utcában. Az avatáskor dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, a kétnyelvű márványtábla kezdeményezője emlékezett a költőre, majd Daniel Vulcu és Meleg Vilmos színészek szavalták el Horváth Imre néhány költeményét. A táblát Hubay Miklós, a magyar PEN-Klub elnöke leplezte le, majd Kapy István nagyváradi alpolgármester koszorúzta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./
1998. szeptember 11.
Brassóban, a Reménység Házában tanácskozott 14 erdélyi megye magyar nyelv és irodalom szakfelügyelője, illetve módszertani felelőse. Az oktatási reform gyakorlatba ültetését vizsgálták. Meghatározták a magyar nyelv és irodalom törzsanyagát, illetve a kiegészítő anyagot. A XII-eseknek például a jövőben már nem kell tanulmányozniuk Bartalis János, Horváth Imre, Szentimrei Jenő és Nagy István irodalmi munkásságát. /Reformátorok Brassóban. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 11./
1999. március 16.
Papp Attila /sz. Berettyókirályi, 1944. febr. 24./ Margittán élő magyartanár Margitta legjobb ismerője, monográfusa, néprajzkutatója. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végzett, Gálfy Mózes nyelvész professzor hatására lett nyelvész. Fábián Imrével /Nagyvárad/ kezdte el a néprajzi gyűjtést, népballadákat gyűjtöttek. Papp Attila Csillaghullás című, gyermekverseket tartalmazó kötete 1991-ben jelent meg, Nagyváradon. 1993-ban adták ki Libavonat című, szintén gyermekverseket tartalmazó kötetét, 1995-ben pedig Három dudán, egy hangon /Convex Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét, ebben versei, fabulái, színpadi játékai olvashatók. Ezt követtet az Ireg macska kakasa /Didacta, Nagyvárad, 1996/. Papp Attila folyamatosan dolgozik Margitta monográfiáján és a város híres szülötteinek /Horváth Imre, Horváth János, Harag György/ munkásságával. /Albert Attila: Engem mindig jól büntettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./
1999. április 29.
Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában több könyvet mutattak be, a Varadinum ünnepség keretében. A városban működő Literator Kiadó vezetője, Fábián Imre mutatta be két kiadványát: Gellért Sándor A magyar Kalevala énekei és Horváth Imre Isten is sír című verseskötetet. Dr. Indig Ottó ismertette Takács Gábor Tizenöt erdélyi művész /Scripta, Nagyvárad/ című munkáját. /Pásztai András: Könyvbemutató a pincegalériában. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./
1999. november 11.
Nov. 4-én Margittán a diákok Horváth Imre szülőházánál emlékeztek a költőre. Az épület falán levő emléktábla előtt Papp Attila magyartanár méltatta a költő munkásságát, kötődését szülővárosához. A diákok megkoszorúzták a költő emléktábláját. /93 éve született Horváth Imre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./
2001. április 2.
Emlékünnepélyt rendeznek Horváth Imre tiszteletére ápr. 11-én, a magyar költészet napján Nagyváradon, a Bihar megyei magyar költők, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, a Megyei Könyvtár, az Ady kör és a Kiss Stúdió. A Rulikowski temetőben ünnepélyesen leleplezik a költő síremlékét; megemlékező beszédet mond Kapy István nagyváradi alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök és Gheorghe Nemes lelkész, városi tanácsos. A Kiss Stúdióban a költő életművéről lesz kerekasztal-beszélgetés. A moderátor Tavaszi Hajnal könyvtáros, a rendezvény vendége dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke. Az előadók: dr. Indig Ottó irodalomtörténész (Nagyvárad), dr. Constantin Malinas egyetemi tanár, a Megyei Könyvtár igazgatója (Nagyvárad), dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője (Kolozsvár) és Jakobovits Miklós képzőművész (Nagyvárad). A Megyei Könyvtár kiállítást nyit és megjelentet egy retrospektív bibliográfiai kiadványt Horváth Imre munkásságáról. /Nagy Tibor: Horváth Imrére emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
2001. április 11.
Közel nyolc évvel a költő halála után a magyar költészet napján, ápr. 11-én ünnepélyesen leleplezik Nagyváradon, a Rulikowski temetőben Horváth Imre síremlékét. A sírnál beszédet mond Kapy István alpolgármester, Tempfli József római katolikus megyés püspök, valamint Gheorghe Nemes ortodox lelkész, városi tanácsos. Délután a költő életművének irodalomtörténeti és művészi jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a Kiss Stúdió termében. A találkozón moderátora Tavaszi Hajnal könyvtáros, meghívott előadóként jelen lesz dr. Indig Ottó irodalomtörténész, dr. Constantin Malinas, a Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője, Jakobovits Miklós képzőművész, dr. Ambrus Zoltán, a Békés megyei könyvtár igazgatója, továbbá Horváth Imre egykori barátai és ismerősei. /Jelt kap Horváth Imre nyughelye. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./ A nagyváradi költő sírkövének ünnepélyes leleplezése és felavatása után a Kiss Stúdióban találkoztak Horváth Imre barátai és tisztelői. Tavaszi Hajnal könyvtáros leszögezte: felgyorsult világunkban nem szabad feledésbe merülniük kulturális értékeinknek. Dr. Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész a Korunk új kezdeményezéséről szólt: a folyóirat irodalmi játékot indít, amelyben az általuk kiválasztott tíz legszebb 20. századi magyar verset kell megnevezniük a kérdezetteknek. - A saját válogatásomban biztosan benne lesz Horváth Imre A sárga ház című költeménye is - jelentette ki. Tavaszi Hajnal elkészíti Horváth Imre részletes bibliográfiáját, melynek kiadására 5 millió lejt hagyott jóvá a Helyi Tanács. /Baráti hangulatú emlékezés Horváth Imrére. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13./ A sírkő végül inkább jellegtelenre sikerült, ráadásul "multikulturálisan" kétnyelvű felirat került rá. Maga az avatás is afféle hivatalos állami rendezvénnyé lépett elő, amelynek azt kellett demonstrálnia, hogy a költségvetésből kiutalt pénzt a célnak megfelelően költötték el a sírkőállítók - ugyanis efölött bizonyos kétségek merültek fel a helyi értelmiségi körökben. A vele kortárs, őt túlélő váradi írók, költők zöme távolmaradásával fejezte ki véleményét az efféle penzum-aktivizmusról. /Síremlék Horváth Imrének. Multikulturális irodalomtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 17./
2001. április 19.
Nagyvárad Tanácsa 800 millió lejjel toldotta meg a Városi Művelődési Ház idei költségvetését. Az összegből elsősorban a Várad életére jellemző rendezvényeket támogatják. Ezek közé tartozik a Nagyváradi Ősz, valamint a várost bemutató két kiadvány. Utóbbira 250 millió jut. A kiadvány egyike képes album, amelyben 40-45 oldalnyi terjedelemben idéznék fel a város életét, míg a másik Nagyvárad kulturális életét részletezné. Az összegből magyar vonatkozású rendezvényeket és kiadványokat is támogatni kívánnak. Ilyenek: a román-magyar kulturális kapcsolatokról szóló előadás az Academia Civica Alapítvány és a Kiss Stúdió szervezésében (5 millió lej), a Tibor Ernő Galéria fennállásának tizedik évfordulójára kiadott nyomtatvány (10 millió), a Megyei Könyvtár Horváth Imre-szimpóziuma (5 millió), a civil társadalmak napja a Sapientia Varadiensis rendezésében (15 milliót), a Varadinum (nyomtatványok, egyebek, 67 millió), a MIDESZ szervezte történelmi vetélkedő (10 millió), a nemzetközi majorette-találkozó a Tempo Klub szervezésében (20 millió), a Szigligeti Társulat Kisvárdai fesztiválon való részvétele (10 millió), a nemzetközi néptáncfesztivál az RMDSZ szervezésében (15 millió), a Tavirózsa Fotóklub megalakulásának 25. évfordulójára megjelentetett nyomtatvány (20 millió), a Tempo Klub részvétele a debreceni virágkarneválon (10 millió), a nemzetközi határ menti ifjúsági találkozó a MIDESZ szervezésében (60 millió). /A nagyváradi kultúra támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
2002. január 29.
Nagyváradi költők emlékének adózva először szeptemberben szervezett Dutka Ákos emlékestet a nagyváradi magyar diákszövetség. A héten Horváth Imrére emlékeztek a Szent László plébánia templom sekrestyéjében. Horváth Imre életútját bemutató versesműsorral a Fintorgó diákszínjátszó csoport készült. Tüzes Bálint magyar tanár, költő mesélt a Horváth Imrével való közös szilveszterekről. /(balla): Horváth Imrét megidézve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2002. február 2.
Aradon a Kölcsey Szabadegyetemen, jan. 31-én tucatnyi hűséges hallgató gyűlt össze. Pávai Gyula a XX. század aradi magyar irodalmáról beszélt. Ebből fél évszázad fölött hamar napirendre lehet térni, jegyezte meg az előadó, mert majd semmi nem történt. A "megmaradt" ötven évet egy-egy könyv kapcsán tekintette át Pávai Gyula. Az aradi prózaírás valóban Török Gyulával kezdődött (1888—1918) és Szántó Györggyel jutott el a csúcsra. Szó esett a kevésbé ismert Dálnoki Nagy Jenőről (Ficzay Dénes annak idején róla írta diplomadolgozatát) és Kiss Erzsébetről. Az igazán nagyok közül Tóth Árpád kétéves korában elkerült Aradról, Horváth Imre riportereként töltött néhány évet a városban. A Tóth Árpád Irodalmi Kör legjobb időszakától a Havi Szemléig és az ott közlési lehetőséghez jutó tollforgatókig rövid volt az út. /(puskel): Kölcsey-szabadegyetem. Dióhéjban a múlt század aradi magyar irodalmáról. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./
2002. március 5.
Márc. 2-án Nagyváradon bemutatták a Váradykon című, három nagyváradi költő-generációt, 22 poétát felvonultató versantológiát. A versantológia kiadását szorgalmazó nagyváradi Ady Társaság nevében Tavaszi Hajnal köszöntötte az egybegyűlteket, mivel Dr. Indig Ottó elnök betegsége miatt nem lehetett jelen a bemutatón. A kötetet szerkesztő költőtárs, Gittai István szerint jó versekből könnyű volt az antológia összeállítása. A könyvbemutatón eladott példányok árát egy hamarosan megjelenő hiánytpótló kulturális folyóirat létrehozására ajánlották fel a költők. A lap címe: Várad. Az Ady Társaság munkájáról beszélő Tavaszi Hajnal elmondta, hogy sikerült megvásárolniuk Horváth Imre hagyatékát, továbbá a Kanonok soron emlékszobát nyitottak a költőnek. /(Balla Tünde): Váradykon - 22 váradi költő egy kötetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2002. április 12.
Kilenc évvel ezelőtt a költészet napján ápr. 11-én távozott az élők sorából Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ erdélyi magyar költő. Ápr. 11-én a Nagyváradi Ady Társaság felhívására maroknyi váradi állta körül a Rulikowski temetőben a költő sírját. Meleg Vilmos színművész idézte fel egyik kedvenc Horváth Imre-költeményét. Ápr. 12-én a Tibor Ernő Galériába /Nagyvárad/ várják Horváth Imrére emlékező beszélgetésre az irodalombarátokat. A költő munkásságát tartalmazó, nemrég kiadott bibliográfiát Tavaszi Hajnal könyvtáros, a NAT jegyzője mutatja be. /sz. l.: Virágok Imre bácsi sírján. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./
2003. március 26.
Márc. 21-én Nagyváradon idei első számának megjelenése alkalmából az érdeklődők számára nyitott megbeszélést tartott a Várad c. irodalmi, művelődési és tudományos periodika szerkesztősége. A folyóiratból hiányzik a társadalmi fogantatású írás, a kritika, ezt általános erdélyi jelenségként értékelték a szerkesztők. A Várad nagyon szerény költségvetésből gazdálkodik, ezért idén nyolc különböző pályázatot állított össze a lapot kiadó Nagyváradi Ady Társaság. Ápr. 11-ére, Horváth Imre halálának tíz éves évfordulója alkalmából új kötet kiadását tervezik, hagyatékából pedig kiállítást rendeznek a Várad következő estjén. Gittai István költő jelentkezik várhatóan új kötettel, bemutatják a héten Nikolits Árpád két új kötetét. /(Balla Tünde): Várad-est - írjanak a fiatalok is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
2003. április 14.
Nagyváradon a tíz esztendeje halott váradi költőre, Horváth Imrére emlékeztek a magyar költészet napján, ápr. 11-én a Nagyváradi Ady Társaság, a Várad folyóirat és Szigligeti Társulat szervezésében. Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője beszélt Horváth Imréről. A Nagyváradi Ady Társaság a gondozója Horváth Imre hagyatéknak, az eddig közöletlen verseiből, négysorosaiból válogattak Választóvonal címmel egy kötetre valót. Tavaszi Hajnal, a Társaság titkára az új kötetről szólva elmondta, hogy a Választóvonal az irodalmi örökség ápolásáért, kiadásáért és ifjú tehetségek közlésének lehetővé tételéért létrehozott NAT kiadó első kötete. /(Balla Tünde): Horváth Imrére emlékeztek a költészet napján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
2003. szeptember 29.
Margittán a városi tanács határozata alapján az Eroilor utcából Petőfi Sándor, a Republicii-ből Arany János, a Primaverii-ből Horváth János lett. További magyar neveket is kaptak a településen egyes utcák: Jókai Mór Ady Endre, Dankó Pista, Bartók Béla, Bethlen Gábor, Kölcsey Ferenc és Kazinczy Ferenc utca is van már. A 18 tagú tanács egyöntetűen szavazott az utacanév-változtatások mellett. Margittán a nyár folyamán fokozatosan kitett új táblákat elkezdték negrongálni. Levakart betűk, s néhol az utcanevek hűlt helye jelzi, hogy a lakosság egy részének mégsem tetszik a dolog. Szeptemberre szinte mindegyik új táblácskának baja esett. A műemlék református templom parkjában kis magyar sziget. Szinte isten házához dőlve, Petőfi Sándor és Ady Endre mellszobra, Horváth János emléktáblája, átellenben Horváth Imre költő szülőházán felirat hirdeti a bölcső helyét. A templomkert kapuja kulcsra zárva, odabent béke. /Balla Tünde: Margittán nem mindenki ismeri... Ki volt az a Bartók Béla? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2003. december 13.
Magyarságunk élő lelkiismerete, egyik legszorgalmasabb és legtermékenyebb írónk, jellemezte Beke Györgyöt Bölöni Domokos, aki Erdély magyarságának ébresztője, prédikátora, anyanyelvi kultúránk propagátora. Beke György intézmény volt, és tán ma is az. Barangolások Erdélyben címmel jelennek meg szociográfiai sorozatának darabjai, az ötödik kötetet - címe: Déva vára alatt - két másik könyvével együtt (Advent a kaszárnyában, Makacs realizmus) novemberben mutatták be Magyarországon. A Makacs realizmus. Tanulmányok, interjúk, portrék /Közdok, Budapest, 2003/ két kötetbe gyűjtött írásai között van 1946-os keltezésűt (az Új Székely Népben megjelent interjúban Szabédi Lászlóval), hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években írottak és természetesen az 1990-2002 között keletkezett termés legjava is itt sorakozik.Olyan alkotókról ír, mint Veres Péter, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Bánffy Miklós, Kós Károly, Tamási Áron, Nyirő József, Molter Károly, Mikó Imre, Féja Géza, Ilia Mihály, Horváth Imre, Sütő András, Czine Mihály, Veress Dániel, Kibédi Varga Áron, Sombori Sándor, Pomogáts Béla, Páll Árpád, Holló Ernő, Viljo Tervolen finn vendégprofesszor, Tamás Menyhért, Lakatos Demeter csángó költő stb. Hiteles a beszéde, mert nyílt, egyenes, őszinte, érthető. Népét, nemzetét híven szolgálja. /Bölöni Domokos: Egy társadalmi gyalogló hajtóereje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./
2004. március 26.
A tizenöt éve Budapesten élő Beke György író tanulmányokat, interjúkat, portrékat tartalmazó kötete /Makacs realizmus – Tanulmányok, interjúk, portrék, I–II. kötet, Közdok, Budapest, 2003/ széles sávot fog át az időben, közel hatvan évet ölelnek fel, az Új Székely Népben 1946-ban megjelent írástól napjainkig. A kisebbség ügyeinek szószólójaként munkálkodik – ez Beke György írói munkásságának legsajátosabb, legjellemzőbb vonása. A sorskérdéseinkhez való viszonyulást jelzi, hogy kik kerülnek vizsgálódásai középpontjába: Veres Péter és Móricz Zsigmond, Illyés Gyula és Féja Géza, Tamási Áron és Czine Mihály, továbbá Nyirő József és Kós Károly, Bánffy Miklós és Molter Károly, Horváth Imre és Szabédi László, Páll Árpád és Lakatos Demeter, Veress Dániel és Sütő András, Kántor Lajos és Cseke Péter, az anyaországi Pomogáts Béla, a vajdasági Hornyik Miklós, a felvidéki Duba Gyula, a müncheni Juhász László és Borbándi Gyula, az amszterdami Kibédi Varga Áron, a bécsi Szépfalusi István, a cambridge-i Gömöri György… /Máriás József: Beke György: Makacs realizmus = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/
2004. november 4.
Rendkívüli magyarórán vehettek részt a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium diákjai nov. 3-án. A tanár ezúttal Kányádi Sándor költő volt. Kányádi Sándor a száz éve született Illyés Gyulára emlékezett a Zrínyi, a költő című verssel. Illyés Gyuláról szólva, felidézte a költő és Márton Áron püspök barátságát, és nem kis büszkeséggel mesélte, hogy magyarországi látogatásai során ő hozta Illyés Gyula ajándékát, egy-egy üveg tokaji aszút Márton Áronnak. A találkozó második részében Sinka István népi költő és Horváth Imre emlékét idézte. Verset mondott, balladát tanított alkalmi tanítványainak, majd versfordításaiból, verseiből olvasott fel. /Takács Éva: Magyaróra Kányádi Sándorral. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./
2005. augusztus 2.
Betörtek Nagyváradon a Várad irodalmi folyóirat és a Bunyitay Vince Könyvtár székhelyére. „Olyan volt a szoba, mintha házkutatást tartottak volna: mindent feldúltak és szétszórtak” – jelezte Szűcs László, a Várad irodalmi folyóirat főszerkesztője. A Várad szerkesztőségéből – amely a neves nagyváradi költő, Horváth Imre emlékszobájában kapott helyet – 22 millió lej értékben vittek el számítástechnikai berendezéseket: lába kelt az egyetlen számítógépnek, a nyomtatónak, valamint a szkennernek. „Emellett eltűnt néhány érme, a költő által kapott kitüntetések, amelyeknek csupán eszmei értéke van – sorolta a főszerkesztő. – Viszont itthagyták a falakon az értékes festményeket. A betörők az RMDSZ által működtetett Bunyitay-könyvtár íróasztalának fiókjából elvittek 14 millió lej, amit az intézmény elektromos hálózatának felújítására szántak. Az elkövetők helyismerettel rendelkeztek. /Balogh Levente: Ellopták a Várad számítógépét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./
2005. szeptember 10.
Szeptember 6-án az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének Kocsik József elnök, Horváth Imre alelnök és Andó Csaba elnökségi tag összetételű küldöttsége kukorica bemutatón vett részt Szegeden. A bemutató után megbeszélést folytattak Koltai Csaba kutatómérnökkel, a Csongrád Megyei Búza Terméktanács ügyvezetőjével, ezt követően a két intézmény keretszerződést írt alá a kiváló minőségű búzavetőmag romániai forgalmazására. /Kiváló minőségű vetőmag igényelhető. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./
2005. december 5.
A közelmúltban Aradon Bodó Géza RMGE országos gazdasági alelnök, Kocsik József Arad megyei elnök, illetve Horváth Imre alelnök fogadta a BNV Hungary KFT képviselőit, Bóna Csabát és Nagy Kincsőt. Megbeszéléseik fő témája a romániai magyar gazdák által előállított terményeknek a BNV Hungary KFT közvetítésével az európai piacokra történő eljuttatása. A búza, a kukorica, az árpa, bizonyos olajos növények, egyes zöldségfélék, a burgonya EU szabványoknak megfelelő termesztése, illetve Nyugaton történő értékesítése további egyeztetéseket igényel. /(b): Magyar gazdák terményei Nyugatra. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2006. január 27.
Kulturális központ, Magyar ház, újságíróklub – többek között ezek a javaslatok hangzottak el a Léda-ház hasznosítására Nagyváradon a Bihar megyei civil szervezeteket tömörítő Megyei Egyeztető Tanács (MET) találkozóján. A Partium Alapítvány nevében Földes Béla, a MET elnöke elmondta: Ady szerelmének, Dióssyné Brüll Adélnak egykori otthonát tíz évre bérli az alapítvány, s más magyar civil szervezetekkel karöltve a magyar közösség javára akarja fordítani. A Nagyváradi Ady Társaság (NAT) képviselői úgy vélték, semmi szükség emlékszobára, ahol Ady és Léda előtt tisztelegnek, hisz ott van erre az Ady Múzeum. Ennek anyaga úgysincs annyira gazdag, hogy mindkét helyre jusson belőle, ellenben itt kaphatna helyet a Horváth Imre-emlékszoba, amely jelenleg nem megfelelő körülmények között működik. /Pap Melinda: Ötletbörze a Léda-házért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. január 27.
Születésének százéves évfordulója alkalmából Horváth Imre-emlékévvé nyilvánította a 2006-os évet a Nagyváradi Ady Társaság (NAT). Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. – Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ szülővárosában, Margittán, a nevét viselő könyvtár szavalóversenyt szervez, a NAT pedig irodalomtörténeti szimpóziumon szeretné méltóképpen ünnepelni. Tervezik a költő bronz mellszobrát felállítani Nagyváradon kedvenc sétálóhelyén, a Körös-parton, vagy a már több magyar személyiség szobrának helyet adó Petőfi-parkban. Emellett Nagyvárad post mortem díszpolgárává avattatnák. Bemutatkozott a NAT-ot új elnöksége is: Szilágyi Aladár közíró az új elnök, alelnökök Jakobovits Miklós és Szűcs László. A szervezet továbbra is kiadja a Várad folyóiratot. /P. M.: Horváth Imre-emlékév lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. április 6.
A Körös-parton tervezi felállítani Horváth Imre költő egész alakos szobrát a Nagyváradi Ady Társaság és a polgármesteri hivatal. A mintegy kétméteres bronzszobrot nem emelik magas talapzatra, hogy emberközeli legyen – mondta leendő alkotásáról Deák Árpád szobrászművész. Az avatásra november 4-én, a költő születésének századik évfordulóján kerül sor. A szervezet adománygyűjtési akciót kezdeményezett, hogy előteremtsék a 24 ezer eurós költséget. Az Ady Társaság az idei évet Horváth Imre-emlékévvé nyilvánította. /Pap Melinda: Szobrot kap Horváth Imre. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2006. június 9.
Nikolits Árpád, a Nagyváradról Budapestre települt író nagyobb lélegzetű, monografikus interjút készített: Kozmikus csendből. – Megőrzött vallomások a Holnap városából címmel, a Kecsmetion Pressnél százhat példányban megjelent kötetében a száz éve született Horváth Imrét és nejét, Margit nénit beszéltette. Emellett születésnapi üzenetekben mondta el véleményét, jókívánságát néhány, a költővel közeli kapcsolatban álló kortárs: Bajor Andor, Marosi Péter, Létay Lajos, Banner Zoltán. Nikolits beszéltette az interjúalanyokat. Óvatosan kérdezett, jelentéktelen epizódok kerülnek előtérbe. A kötetből nem tudhatja meg az utókor, hogy Horváth Imre miként vált a Petru Groza-i, Gheorghiu Dej-i kommunista diktatúra egyik kegyenc magyar költőjévé. Nem szembesít azzal a ténnyel, minek elismeréséül kapta a tizenötezer lejjel (egy komoly ház ára akkor!) járó állami díjat. Vajon hogyan jutott el beérett költőként, negyvenhét évesen a kulákság gúnyrajzáig, Sztálin dicsőítéséig? Az olvasó arra is kíváncsi lehet, a kisebbségbe nyomorított erdélyi magyarság létkérdései miért nem itatják át költészetét, miért nem foglalkoztatta – miként nagy kortársait, Kós Károlyt, Reményik Sándort – a nemzetsors? Arra sem derül fény, hogy 1971-ben miért nem írta alá a pártállam megbecsült költője a nagyváradi írók, festők, színészek petícióját, melyben egy, a Familiával párhuzamos magyar nyelvű irodalmi folyóirat megjelenését kérték a Központi Bizottságtól? /Pataki István: Költőarc félhomályban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./
2006. november 2.
Nagyváradon a tanács legutóbbi ülésén egyöntetűen megszavazták a váradi költő, Horváth Imre post mortem díszpolgárrá avatását. Tették ezt annak ellenére, hogy az RMDSZ-es képviselők Maria Haiduc népdalénekes, valamint Viorel Faur köztudottan magyarellenes történész díszpolgárrá avatása ellen voksoltak. A nagyváradi Ady Társaság még a tavasszal Horváth Imre emlékévvé nyilvánította a 2006-os esztendőt. /B. A.: Nagyvárad díszpolgára lett Horváth Imre. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2006. november 6.
Kevesen gyűltek össze Nagyváradon, hogy a város egyik legismertebb költőjére, Horváth Imrére /Margitta, 1906. nov. 4. – Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ emlékezzenek a Rulikowsky-temetőben. A költőhöz fűződő emlékeit idézte fel Szilágyi Aladár. Az újságíró elmondta, a centenáriumra a Nagyváradi Ady Társaság egész alakos szobrot szeretett volna állítani a margittai születésű, több mint fél évszázadon át Nagyváradon élő költőnek. Erre azonban nem sikerült összegyűjteni a szükséges pénzt. „Sok kiadatlan vers maradt utána, ezek egy részét tíz évvel ezelőtt sikerült megjelentetni” – mondta Szűcs László költő, aki szintén idézett Horváth Imre verseiből. /Horváth Imre-centenáriumot tartottak a Partium fővárosában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./
2006. november 15.
Szász éve született Horváth Imre nagyváradi költő, aki 1989. decemberétől kezdve csaknem két éven át vallott magáról, kortársairól, szerelmeiről, félelmeiről, vétkeiről az ugyancsak nagyváradi nemrég elhunyt Fábián Imrének. Ez a vallomás Gyónásom /Literatus, Nagyvárad, 1992/ címmel jelent meg. Horváth Imre 1923-ban jött Nagyváradra, 1927-ben a Nagyváradi Estilap munkatársa lett, ettől kezdve a negyvenes évekig újságíró volt. A költőnek az évtizedek során 9-10 depressziós korszaka volt. /Lászlóffy Csaba: Gyónás egy néhai öregúr gyónásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
